Szeptember végén jelentős átalakuláson ment keresztül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, miután az Országgyűlés új elnököt és négy új tagot választott a testületbe. A frissen megválasztott tagok egyikének váratlan lemondása miatt azonban a Mi Hazánk Mozgalom új jelöltet állított: a párt dr. Radetzky András médiaszakembert, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesét delegálja a testületbe, aki korábban a Körös Hírcentrumnak is átfogó interjút adott a helyi rádiózás helyzetéről és jövőjéről.
2026. szeptember 22-én az Országgyűlés Polyák Gábort választotta a Médiatanács új elnökévé. Vele egy időben a testület négy új tagot is kapott, akiket részben a Tisza-frakció, részben pedig a Mi Hazánk jelölt a pozíciókra. A szavazás során Bencsik Márta, Bodrogi Bea Judit, Nagy Krisztina, valamint a Mi Hazánk által delegált dr. Tóth Máté energiajogász került be. Alig egy héttel a megválasztása után azonban Tóth Máté lemondott. A távozását követően a Mi Hazánk dr. Radetzky Andrást delegálta a megüresedett posztra.
Szakmai múlt és a Magyar Katolikus Rádió
Dr. Radetzky András (PhD) a magyarországi rádiós piac egyik legelismertebb szakembere. 1994 és 2018 között a Fehérvár Rádió Kft. tulajdonos-ügyvezetője volt. Munkásságát 2019-ben „Az Év Rádiósa” címmel, 2025-ben pedig Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal ismerték el. 2011 óta a Magyar Katolikus Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettese. Vezetése alatt az adó mind a műsorszerkezet, mind a lefedettség tekintetében komoly fejlődésen ment keresztül. Ennek az infrastrukturális stratégiának fontos állomása volt Békés megye, azon belül is Orosháza és vonzáskörzete, ahol a 88,6 MHz-es frekvencia sikeres integrálásával a rádió műsorai közvetlenül elérhetővé váltak a térség lakossága számára.
A helyi rádiók jelentősége és a hálózatosodás veszélyei
Radetzky András nevét a helyi rádiós szakma is jól ismeri, hiszen három cikluson keresztül vezette a Helyi Rádiók Országos Egyesületét (HEROE). Amikor 2018-ban leköszönt az elnöki posztról, és átadta a vezetést Hauk Zoltánnak, a Körös Hírcentrum egy átfogó interjút készített vele.
Ebben a beszélgetésben Radetzky határozottan kiállt a helyi rádiózás fontossága mellett, rámutatva arra, hogy a helyi rádió fontos szereplője a helyi közéletnek, a helyi demokráciának, a helyi kultúrának és a helyi gazdaságnak. Elismerte, hogy a rádiók hálózatba kapcsolódása mellett nagyon komoly gazdasági érvek és pénzügyi hasznok szólnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a folyamat a média sokszínűségének csorbulásával jár. Kifejtette, hogy a hálózatba kapcsolt adók a nap nagy részében ugyanazt a központi műsort sugározzák, ami miatt kevesebb helyi tartalom születik, és drasztikusan szűkül az az idő, amiben a rádióknak lehetőségük van valódi helyi tartalmat készíteni.
A HEROE gazdasági szerepvállalása és egy beszédes elnökváltás
A 2018-as interjú egy másik nagyon fontos, a helyi rádiósok számára sokszor hiányérzetet okozó témát is érintett: a HEROE esetleges gazdasági és kereskedelmi szerepvállalását. Radetzky elmondta, hogy meggyőződése szerint a helyi rádiók egyesületének kezébe kellett volna vennie saját magának a reklámidő-értékesítést. Az ő előterjesztésére a HEROE közgyűlése létre is hozta a Heroe Kft.-t, amely gazdasági társaságként alkalmas lett volna erre a tevékenységre. Ez az elképzelés azonban a gyakorlatban sosem valósult meg: Radetzky rámutatott, hogy a tagság részéről nem fogalmazódott meg kellő határozottsággal az akarat, miközben a reklámpiac nehéz terület, ahol komoly ellenérdekelt felek voltak jelen. Radetzky az interjúban kiemelte azt is, hogy főállásban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktat.
Különösen beszédes egybeesés, hogy az őt a HEROE élén váltó Hauk Zoltán üzleti háttere és későbbi tevékenysége éppen a helyi rádiók hálózatba kapcsolását, valamint az ezen adók központi reklámértékesítését (többek között a Rádió 1 hálózatának kiépítésével) szolgálta a piacon. Ez a modell pedig pontosan az az integráló, a független adókat felvásárló irányvonal volt, amelyről Radetzky András a Körös Hírcentrumnak úgy nyilatkozott, hogy bár anyagilag racionális a tulajdonosoknak, de a helyi tartalom visszaszorulásához vezet.
Konfliktus és per a Médiatanáccsal
Radetzky András múltjában nem ez volt az egyetlen eset, amikor határozottan kiállt a független rádiózás érdekei mellett, sőt: karrierje során egy ízben éles jogi konfliktusba, perbe is keveredett magával a Médiatanáccsal. A precedensértékű ügyről Szalay Dániel újságíró cikkeiben – először a 24.hu felületén, majd később a Média1 portálon – részletesen is beszámolt.
A vita a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz-es rádiós frekvencia 2017-es pályázata körül robbant ki. A médiahatóság akkori döntése értelmében a frekvenciát a Rádió 1 hálózatához köthető (Andy Vajna érdekeltségébe tartozó) cég nyerte el. A Radetzky tulajdonában lévő Fehérvár Rádió azonban nem törődött bele a döntésbe, és jogsértésre hivatkozva bíróságon támadta meg a határozatot. A Fővárosi Bíróság 2017 októberében jogerősen a Fehérvár Rádiónak adott igazat. Radetzky a győzelmet követően a 24.hu-n megjelent cikkben Szalay Dánielnek úgy nyilatkozott: „Elmentünk a falig”.
Bár a pert a bíróságon megnyerték, a Média1 későbbi tényfeltáró írásai rámutattak: a hatóság ezt követően hónapokig húzta az időt és nem hozott új határozatot, így a frekvenciát a Fehérvár Rádió végül sosem kapta meg. A történet pikantériája, hogy a szakember egy évvel később eladta a fehérvári adót, amely a tulajdonosváltást követően végül mégis beolvadt abba a Rádió 1 hálózatba, amely ellen Radetzky korábban a bíróságon is küzdött.
Mindez azt is jelenti, hogy a Mi Hazánk jelöltjeként egy olyan ember ülhet be a Médiatanácsba, aki az országos vallási-közösségi rádiózás irányítása mellett korábban nem félt perre menni magával a hatósággal sem egy vélt vagy valós jogsértés miatt, és saját bőrén tapasztalta meg a hazai rádiós piac centralizációjának és frekvenciaelosztásának mechanizmusait.
