Békés vármegyében is jelentősen érezteti hatását az aszály. Nehéz helyzetben van a növény- és állatvilág is. A gólyák szerencsére jól élték meg az elmúlt hónapokat, sok fióka érkezett a fészkekbe, közülük sokan már ki is repültek. A részletekkel kapcsolatban Boldog Gusztávval, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őrkerületvezetőjével beszélgettünk a Körös Hírcentrum stúdiójában.
hirdetés
Nagyon érdekes kérdés az, hogy valójában mekkora a baj, hiszen a természet ismétli önmagát, voltak már aszályos éveink – fogalmazott a szakember. Az állatvilág egy-egy faja ilyenkor vagy túlél, vagy elköltözik máshová, vagy kipusztul. Reméljük, ez utóbbira nem fog sor kerülni. Viszont elég siralmasnak tűnik a jelenlegi helyzet. A nemzeti park annak idején egy kifejezetten vizes élőhelyen alapult, szikes tavak, holtágak színesítették a tájat. Ezek az élőhelyek mára jelentősen átalakultak, de bíznak abban, hogy előbb-utóbb a csapadék visszatér.
Az állat- és növényfajok esetében kevésbé látnak cserélődést a szakemberek, inkább a példányszámban érhető tetten a változás. A madarak jól mutatják az élőhelyek változását, hiszen például a fecskékből ma már alig találni Békéscsabán és környékén, de a gólyák esetében idén egész jó fiókaszámokról beszélhetünk az idei nyár végére.
A természetvédelmi szakemberek igyekeznek nem belenyúlni a környezeti folyamatokba, csupán megfigyelik azokat – aszály idején is. Boldog Gusztáv azon a véleményen van, hogy sokat segítene, ha az embert mint tényezőt kivehetnénk az egyenletből – de ez természetesen nem lehetséges. A gazdaság maga nagyon vízigényes, elég csak a mezőgazdaságban a locsolásra gondolni. Itt a probléma az, hogy a mélyebb rétegek vizeit szétosztjuk a felszínen, ami szinte azonnal el is párolog. Így fokozatosan a talajból is elfogy a víz, pont azon a szinten, ahol a fák gyökereznek.
Egy korábbi akció keretében több hétig mellőzte a lakosság és az önkormányzatok is a fűnyírást. Természetesen vannak olyan területek – a belvárosban például -, ahol ez hosszú távon nem reális kérés. De az sem fenntartható, ahogy jelenleg zajlik a fűnyírás, hiszen annyira kicsire vágják, hogy a talajt semmi nem védi. Biztosan vannak olyan területek a városban, ahol meg lehetne hagyni a gyepet az állatvilágnak anélkül, hogy túlságosan zavaró lenne.
A csabai lakosok közül többen jelezték a közösségi oldalakon, hogy elhullott madarakat, főleg galambokat találnak városszerte, erről is kérdeztük a szakembert. Mint elmondta, az ilyen egyedi esetekkel ők személy szerint nem foglalkoznak, ők a fajok állományváltozásait tudják figyelemmel kísérni, főleg a veszélyeztetett fajok esetében, mint a túzok. A galambok tömegesen vannak jelen, a lakosság egyik fele eteti, itatja is őket, a másik fele pedig kiirtaná mindet, ha tehetné. Természetes, hogy ekkora létszámnál az elhullott madarak száma ugyancsak magasabb, illetve a galambok viszonylag nagytestű madarak, ezért feltűnőbbek például a verebeknél.
A Boldog Gusztávval készült teljes interjút itt meghallgathatják:
