Különleges, a helyi eseményeket és személyes sorsokat fókuszba helyező kiállítással emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról a Munkácsy Mihály Múzeum, A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem címmel.
Az 1956-os forradalomra gondolva legtöbbeknek a budapesti események derengenek, holott Békés megyében legalább annyira izgalmas és fájdalmas megmozdulások zajlottak. A csabai múzeum legújabb időszaki kiállítása éppen ezért a megyei küzdelmeket és az egyéni tragédiákat mutatja be.
Dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója hangsúlyozta, a legfontosabb céljuk a helyi történetek bemutatása. Kiemelte a csabai események sajátos csavarját: míg Budapesten ledöntötték a Sztálin-szobrot, addig Békéscsabán a 101-esek emlékművét szerették volna visszaállítani a helyiek. Erről is megemlékezik a kiállítás. A fiatalok szerepe megkérdőjelezhetetlen az időszak eseményei során, éppen ezért a mai diákok is talán még közelebb érezhetik magukhoz 1956-ot, ha erről közelítenek a szakemberek.
hirdetés
A kiállítást dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. Mint megosztotta, bár a forradalom mindössze két hétig tartott, a hatása a mai napig érezhető. A másik ilyen horderejű történelmi esemény 1848 volt, az akkor meghozott áprilisi törvények a polgári Magyarország alapjait rakták le. 1956-ban pedig hazánk azt demonstrálta, hogy ha le akarják téríteni erről az útról, akkor milyen áldozatokat hajlandó meghozni.
Az 56-os események azóta is folyamatos kutatás tárgyát képezik a levéltárban, kiadványok, tanulmányok születnek évről évre. Titkos iratok is nyílnak meg, amelyek például megmutatják, hogy a diákok között erősen hatott 1956, és egy évvel később még zajlottak szimbolikus utóvéd harcok, például egy gyulai tablóidézet miatt.
Kovács Márta történész-muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a múzeum gazdag ’56-os anyaga kiváló alapot biztosított a rendezéshez. Feltette azt a kérdést, hogy mi vajon hogyan cselekednénk, ha abba a helyzetbe kerülnénk, mint akkor a forradalmárok.
Hogy könnyebben beleélhessük magunkat abba a korszakba, több tabló és tárgy is a segítségünkre van. Kapunk információkat a beszolgáltatásról, az államosításról, a sajtó akkori helyzetéről. Termékhiány volt akkoriban, ami magával hozta a jegyrendszert, folyamatosan erősítve az elégedetlenséget.
Az előzmények között Molnár Sándor történetét is megismerhetjük közelebbről, akit azzal vádoltak, hogy a TSz földjét akarta felgyújtani, miközben csak egy baleset történt. Szintén helyet kapott a teremben a recski kényszermunkatábor makettje, amelyben közel 1500 embert dolgoztattak legyengülten, betegen.
Ezt követi az ellenállás különböző formáinak bemutatása. A MÁV segítségével beszerzett vasúti sín és a több száz kilós beton-talpfák a sínfelszedést reprezentálják. Kiállításra került egy 1956-ban gyártott motorkerékpár is, a 101-esek emlékművének darabjai mellett. A látogatók Féja Géza hagyatékát és egykori használati tárgyait is megtekinthetik.
Kovács Márta kiemelte, a fiatalok érdekében is igyekeztek hangsúlyt fektetni az interaktivitásra, amiben az AI is a segítségükre volt. Fekete Pált idézték meg a mesterséges intelligenciával. Ő egy valódi hősként védte a várost, neki is köszönhető, hogy jóval kevesebb volt halálos áldozata ezeknek a napoknak, mint lehetett volna.
A tárlatot egy hatalmas tábla zárja, amelyen az eddig ismert 1956-os elítéltek nevei olvashatóak, közel 800. Sajnos ez a névsor még biztosan bővülni fog, ahogy az iratokat dolgozzák fel a megyei levéltárban – tette hozzá a muzeológus. A személyes tárgyakat és archív dokumentumokat felvonultató kiállítás 2027. január 31-ig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Múzeumban.
