Az Európai Unió már újabb szankciós csomagon dolgozik annak érdekében, hogy tovább fokozza az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországra nehezedő nyomást – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Brüsszelben, az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve.

Emlékeztetett arra, hogy az EU legutóbb hétfőn fogadott el új szankciós intézkedéseket.

A főképviselő elmondta, hogy a pénteki kormányfői egyeztetések középpontjában Ukrajna támogatása áll, és a megbeszéléseken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz. Kiemelte, hogy Ukrajna helyzete rendkívül súlyos, és az országnak sürgős segítségre van szüksége a közelgő tél átvészeléséhez.

„Nem látunk semmilyen jelet arra, hogy Oroszország véget akarna vetni a háborúnak, vagy hajlandó lenne tűzszünetről, illetve békemegállapodásról tárgyalni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az EU-nak segítenie kell Ukrajnát az ország védelmében, különös tekintettel a légvédelmi képességek megerősítésére.

Az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról szólva Kallas hangsúlyozta, hogy több lehetséges finanszírozási forrás is rendelkezésre áll, köztük a befagyasztott orosz vagyoneszközök. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok megállapodtak: ez utóbbi eszközöket mindaddig nem adják vissza, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt az általa okozott károkért.

Kallas szerint Ukrajnának már most szüksége van a pénzügyi forrásokra, ezért olyan szolidaritási mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a finanszírozással járó kockázatok megosztását a tagállamok között.

A főképviselő sajnálatát fejezte ki az Európa és az Egyesült Államok közötti, „nagyon nehéz” kapcsolatok miatt, miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy dízelüzemanyagot vásárol Oroszországtól, és olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a Fehér Ház korlátozta a Starlink műholdas internetszolgáltatás működését Ukrajnában.

„Tapasztalható, hogy amerikai szövetségeseinkkel időnként nagyon nehéz az együttműködés” – jelentette ki. Mint mondta, meg kívánják győzni amerikai partnereiket is arról, hogy az ukrajnai háború lezárásához fokozni kell az agresszorra gyakorolt nyomást. Nemcsak azért, hogy befejezzük ezt a háborút, hanem azért is, hogy biztosítsuk: Oroszország a jövőben ne indíthasson újabbakat” – tette hozzá.

Kallas aggodalmát fejezte ki a Starlink-kapcsolatok lassulása miatt, amely Ukrajna közlése szerint kedvezőtlen következményekkel járt a harctéren. Figyelmeztetett arra, hogy Európa rövid távon nem képes helyettesíteni ezt a kommunikációs képességet.

Hozzátette, hogy az uniós vezetők pénteken a védelmi felkészültség kérdését is megvitatják. Az Európai Védelmi Ügynökség már felmérte azokat a kiemelten fontos katonai képességeket és hiányosságokat, amelyek fejlesztésére, illetve pótlására szükség van.

Kallas hangsúlyozta, hogy a következő feladat a tervek mielőbbi gyakorlati megvalósítása, mivel ezekre a képességekre nemcsak Ukrajnának, hanem magának Európának is szüksége van.

Rob Jetten holland miniszterelnök az EU-csúcs zárónapjára érkezve kijelentette: a következő hétéves uniós keretköltségvetésről (MFF) csütörtök este lefolytatott egyeztetés „fagyos” légkörben zajlott: a tagállamok megerősítették korábbi álláspontjukat, és elégedetlenségüknek adtak hangot az uniós javaslattal kapcsolatban.

Véleménye szerint fontosabb jó, mint gyors megállapodást kötni. Hangsúlyozta: nem fog enged annak a nyomásnak, hogy az év végéig egyezség szülessen. Mint mondta, az új MFF-nek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a biztonságra, a versenyképességre és a migrációra, miközben a pénzügyi terheket igazságosabban kell elosztani a tagállamok között.

Jetten a migrációval kapcsolatban elmondta, hogy Dánia, Németország, Ausztria, Görögország és Hollandia rendszeresen egyeztet az EU-n kívüli országban létrehozandó első visszatérési központok kialakításáról, az uniós jogszabályok e hónap elején elfogadott rendelkezéseivel összhangban. Reményét fejezte ki, hogy a az EU-tagállamok illetékes minisztereinek novemberi találkozóján áttörést sikerül elérni a kérdésben.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a csúcs előtt nyilatkozva üdvözölte az EU és Kína között a hibrid gépjárművek kereskedelméről a múlt héten létrejött megállapodást, amelyet Maros Sefcovic kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos jelentett be. Azt mondta, hogy a megállapodás évi 350 ezerre korlátozza a hibrid gépjárművek behozatalát, és hozzátette, hogy nélkül jövőre akár 1,2 millió ilyen jármű is érkezhetett volna az uniós piacra, szemben az idei 800 ezerrel.

Babis kiemelte, hogy a megállapodás hét termékkategóriában nulla százalékos vámot biztosít az EU-ból Kínába irányuló kivitel számára, egyebek között az autóalkatrészek, az olívaolaj, a textiltermékek és a fagylalt esetében. A cseh miniszterelnök ezt nagyszerű hírnek nevezte, emlékeztetve arra, hogy az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiánya eléri a 360 milliárd eurót.

A cseh kormányfő úgy vélte, hogy az uniós tagállamok rendkívül eltérő álláspontjai miatt karácsonyig nem feltétlenül sikerül megállapodni az új MFF-ről. Hozzátette, hogy véleménye szerint meg kell szüntetni a nettó befizető tagállamoknak nyújtott, mintegy 9,7 milliárd eurós visszatérítéseket.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen európai pénzügyi támogatásra van szüksége 2026-ra, valamint garanciákra a 2027-es finanszírozás biztosításához. Frederiksen szerint az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyoneszközök jelentik a legkézenfekvőbb finanszírozási forrást. Úgy vélte, ezek felhasználásával hozzá lehetne járulni Európa védelmi kiadásainak fedezéséhez, egyúttal biztosítani lehetne, hogy Oroszország viselje az általa okozott károk pénzügyi következményeit.

MTI