A fotó illusztráció, készítette: Szél Antal István
Megélénkültek a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő túzokok mindennapjai: a kakasok már február közepén részleges dürgésbe kezdtek.
hirdetés
A Dévaványai-síkon, ahol a legtöbb túzok él, február második felében már rendszeresen megfigyelték a nászidőszakot megelőző viselkedésmintákat. A folyamat elindulására nagy hatással van a napsütéses órák számának növekedése, ami aktivizálja a kakasok hormonrendszerének működését. Megkezdődik a dürgésimitáció, amikor a kakasok tipegnek, kifordítják a szárnyaikat és már néhány negyed-fordulatot is végeznek. Torokzacskójukat azonban még nem fújják fel, ezért ez a mozdulatsor még nem tekinthető teljes, csupán részleges dürgésnek, vagy elődürgésnek. A kakasok most még nem elkülönülve, saját revírt tartva produkálják a nászviselkedést, ahogyan azt a teljes dürgéskor teszik, hanem csapatokban.
hirdetés
A Csanádi pusztákon, ahol kisebb számban szintén élnek túzokok, 2024-ben extrém meleget hozott a február, ezért a hónap legvégén már észleltünk náluk nászviselkedést. Idén azonban február közepe, második fele volt a leghidegebb a tél folyamán, ennek ellenére a tavalyihoz képest még korábban, már a hónap második felében megfigyelték a Montág-puszta északi részén tartózkodó kakascsapatban egy példányt, amely szintén dürgési viselkedést mutatott.
A jellegzetes násztánc mozdulatokat produkálta, szárnyait kifordította, így messziről olyan volt, mint egy hatalmas, fehér tollgombóc. Időnként vehemensen hajtotta, kergette a többi kakast. A túzoktojók a kakascsapattól távolabb, a Kopáncs-puszta térségében tartózkodnak, s egyelőre még nem mutatnak érdeklődést a kakasok iránt. Ha nem fordul már hidegebbre az időjárás, akkor várható, hogy hamarosan teljesen beindul a dürgés a többi kakasnál is. A Montág-pusztán idén a korábbinál népesebb, nyolc példányból álló kakascsapat tartózkodik. Ahogy minden évben, úgy idén is folyamatosan nyomon követjük majd a faj násztevékenységét.
A KMNPI harmadik túzokélőhelyén, a Kis-Sárréten a túzokok jellemzően még a telelőterületeken, a környékbeli repceföldeken tartózkodnak, de már alkalmanként megjelennek a dürgőhelyeken a kakasok és a tojók is. Egyelőre azonban dürgést még nem tapasztaltak a szakemberek.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
hirdetés
