Kaszáló szélében szedegető fehér gólya Fotó: Balla Tihamér
Május közepén megkezdődtek a kaszálások a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén. A traktorok nyomában különböző madarak tömegei jelennek meg, hogy lakmározzanak a takarás nélkül maradt, felriasztott zsákmányállatokból.
A Maros-ártéren amellett, hogy kiterjedt ártéri erdők vannak az igazgatóság kezelésében, sok a gyepterület is, amelyeken az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat az inváziós növényfajok, kiemelten a gyalogakác visszaszorítása. Ennek érdekében kombinált legeltetéses és kaszálásos kezeléseket alkalmaznak. Idén a kaszálások május közepén kezdődtek meg.
Ez a tevékenység mindig számos madarat vonz a területre, mivel a munkát végző gép felugrasztja a növényzetben lapuló potenciális zsákmányállatokat. A kaszálással eltűnik a takarás a zsákmányállatok fölül, így ez terített asztalt jelent a környék ragadozó madarai számára is.
Jellemzően elsőként a fehér gólyák jelennek meg a kaszált területen. Általában már a munkavégzés megkezdésekor közvetlenül a traktor mögé szállnak és lesik a megugró, nyílt területre kerülő zsákmányt. Hamarosan megjelennek aztán az egerészölyvek és a barna rétihéják. A környék vörös vércséi szintén idegyűlnek, s a levegőben szitálva lesik zsákmányukat.
A Maros-mentén minden évben jellemzően ekkor figyelik meg a határ túloldalán fészkelő békászó sast, mert ez a terület számára is ideális zsákmányszerzési feltételeket teremt. Amint megkezdik a kaszálásokat, hamar megjelenik, annak ellenére, hogy máskor szinte soha nem lehet látni. Mivel ez a faj ritkábban kerül szem elé, a természetbarátok mindig örömmel fogadják a megfigyelési lehetőséget. Idén is már az első kaszálási napon felbukkant a békászó sas Magyarcsanád határában és most szokatlanul bizalmasan viselkedett. Többször is leszállt a munkát végző traktorhoz igen közel, és zsákmányolt a földön is, nemcsak a levegőből lecsapva.
A ragadozó madarak és a gólyák mellett a seregélycsapatok is előszeretettel járják a lekaszált területeket, hiszen az ott tartózkodó rovarok is búvóhely nélkül maradnak, így a seregélyek jóllakhatnak belőlük.
A kaszálás kezdetekor lehet megfigyelni a legnagyobb madársűrűséget, mivel ilyenkor idesereglik a környék összes ragadozója, amelyek máskor elszórtan tartózkodnak a térségben – számolt be honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.